A Hannibal póréhagyma bio vetőmag sötétzöld, vastag hagymarészű őszi-téli póré.
Lombja sötétzöld, egészséges, a hagymarész hosszú, egyenes, oszlopszerű, nem alkot a tövén hagymát.
Igen nagy, elsőrendű minőségű termést ad, könnyű tisztítani.
Ellenáll a hidegnek. Korai fóliás termesztésre is való.
A póréhagyma (Allium porrum) az emberiség egyik ősi kultúrnövénye. Eredeti vadonélő formája mára csak elvétve található meg a mediterráneumban.
Magvetéssel és palántázással egyaránt szaporítható növény.
A HANNIBAL PÓRÉHAGYMA KÖRNYEZETI IGÉNYE:
Termesztéséhez leginkább a közepesen kötött, tápanyagban gazdag talaj a megfelelő. A pórét rendszeresen kell tápanyaghoz juttatni, de ne essünk túlzásokba, mert elveszti finom aromáját, enyhén fűszeres, édeskés ízét.
A Hannibal póréhagyma magvetésére ideális a március hónap. A magok csírázása és a növény növekedése 5 °C felett indul meg. Vetését 2 cm mély árokban végezzük 25 cm sortávolsággal. A kikelt egyedek ritkítását fokozatosan végezzük. Fiatal növényeknél 5 cm kifejlett növényeknél 10–15 cm tőtávolság az optimális.
A legjobb minőségű pórét palántáról nevelhetjük ki.
Legjobb termést az április második felében, május elején kiültetett palántákból érhetjük el, egész május, június folyamán, sőt július elején is kiültethetjük. A palántát akkor ültetjük ki, ha már van 3-4 valódi levele és 3-5 mm vastag. Kiszedése előtt jól megöntözzük, majd óvatosan kiemeljük, gyökereit 15-20 mm-re, leveleit pedig egyharmadával visszavágjuk. Palántát a kivetett növények egyelésével is nyerhetünk.
Mi a biogazdaságokban egy meglehetősen egyszerű formáját alkalmazzuk az ún.: halványításnak, azaz a fehér rész megnövesztésének. A 10-15 cm hosszú palántáknak -napsütötte helyen- ásunk egy jó mély (40 cm) árkot. beletesszük 10-15 cm-enként őket, majd az aljába néhány cm föld visszatöltésével szépen elültetjük. Az árok szélre közvetlenül végig felhalmozzuk a kiásott földet. Amikor a növények elérik a gödör szélét, akkor hetente egy kis földet visszatöltögetünk rá, akár erős öntözéssel bemosva. Felszedéskor óvatosan ásóval mélyről kifordítjuk a hosszú, fehér póréhagymákat.
Lehet vetni helybe is. Egymástól 25 cm távolságra sekély árkokat húzunk. A mélység kb. 2 cm. Amikor gyufaszál vastagságú, kiegyeljük, de előtte locsoljuk be a sorokat. A végleges távolságot 10-15 cm fokozatos egyeléssel érjük el.
A hagymák közül talán ez igényli a legtöbb vizet, eleinte sokat locsoljuk, de augusztus-szeptember után már nem kell öntözni.
A HANNIBAL PÓRÉHAGYMA FELHASZNÁLÁSE:
Élettani hatása igen kedvező, magas az ásványi anyag tartalma, és számottevő mennyiségű vitamin található benne. Az íze és szaga viszont nem annyira intenzív mint például a vöröshagymáé.
Egyaránt fogyasztjuk nyersen, főve, sütve vagy szárítva. Felhasználják díszítő elemnek, salátaként, levesekben vagy fűszernövényként, de mint önálló köret is megállja helyét.
A Hannibal póréhagyma nagyobb mennyiségben tartalmaz B6-vitamint, C-vitamint, K-vitamint és folsavat. Ásványi-anyag tartalmánál érdemes megemlíteni a vasat, foszfort, káliumot és magnéziumot. Nagyobb mennyiségben tartalmaz allicint, amely antibakteriális hatású kénvegyület.
Hasznos tápanyagtartalma mellett jótékony hatással bír, az emberi szervezet vízháztartására, koleszterinszintre és magas vérnyomásra.
Vetés szabadföldbe: március első fele-március végéig
Betakarítás ideje szabadföldön: július-augusztus végéig
Ismerősnek ajánlom 
Oldal kinyomtatása