A Graz-i káposztafejű jégsaláta bio vetőmag jól ismert osztrák fajta. Világoszöld, ropogós leveleinek széle vöröses. Középnagy-nagy méretű, zárt, kemény fejeket nevel. Kora tavasztól őszig termeszthető.
A saláták között az egyik legfiatalabb nemesítésű fajtacsoport a jégsaláta. Amerikából származik, ahol jéghegy salátának nevezik, a magyar köznyelv a hegy szót már elhagyva, egyszerűen csak jégsalátának ismeri.
A Graz-i káposztafejű jégsaláta gyökérzete kissé erősebb és durvább, mint a hagyományos fejes salátáké, de karószerű főgyökere kissé lassúbb növekedésű. Csíranövény és palánta korában még alig különbözik a többi salátafajtától. Ha a palántanevelés alatt valamilyen gyökérsérülés éri, akkor a főgyökér növekedése leáll és csak oldalgyökereket fejleszt.
Az első néhány tőlevél kúpos, fejszerű tőrózsát képez. Széles, nagy lapát alakú levelei szőrtelenek, színe a világoszöldtől a sötétzöldig terjedhet. Levélszéle hullámos, kissé csipkés, sok esetben visszahajló. Erős, vastag levélnyele húsos, központi érben folytatódik, a levéllemez az erekkel együtt sokkal ropogósabb, mint a hagyományos fejes salátáé.
A GRAZ-I KÁPOSZTAFEJŰ JÉGSALÁTA KÖRNYEZETI IGÉNYE:
A Graz-i káposztafejű jégsaláta hőigénye a közepesnél alacsonyabb, egyes nyári fajtái már jól bírják a nagy meleget, anélkül, hogy magszárba indulnának. A magok fagypont körüli hőmérsékleten már megpattannak és 1-2 °C-on már csírázásnak indulnak. Optimális fejlődéséhez elegendő a 20 °C körüli, vagy inkább az alatti hőmérséklet. Fagytűrő képességben elmarad az áttelelő fejes salátától. Termeszthetőségét kezdetben a nyári nagy meleg korlátozta, de mára már kaphatók ilyen kifejezetten nyári fajták is.
Fényigénye közepes, árnyékos helyre ne ültessük, mert nem fejesedik be vagy csak gyenge, laza fejet képez. Félárnyékban, szórt fényen már kielégítően fejlődik, bár tenyészideje kissé elhúzódik. Fényszegény téli hónapokban is hajtatható.
A Graz-i káposztafejű jégsaláta vízigényesebb a fejes salátánál, éppen ezért biztonságosan csak öntözés mellett termeszthető. Igaz, gyökérzete nagyobb talajréteget sző át, mint a többi salátáé, de több vízre is van szüksége, mert csak ekkor lesz roppanó, zsenge a levele.
A talajjal szemben kevésbé igényes, rossz vízgazdálkodású, de nem vízállásos területen is termeszthető. A magas talajvízszint sincs a kárára, de a középkötött vályog- és öntéstalajok a legjobbak számára. A talaj kémhatása legyen a semlegeshez közeli értéken. Vigyázzunk, ha rossz vízzel öntözzük folyamatosan a területét, melyben túl magas a nátrium-koncetráció, hozama visszaeshet.
Túltrágyázásra kevésbé, viszont a talaj magas sótartalmára kifejezetten érzékeny.
A Graz-i káposztafejű jégsaláta palántázással és közvetlen szabadföldi helyrevetéssel egyaránt szaporítható. Közvetlenül szabadföldbe a kitavaszodás kezdetén (március eleje, közepe) vethetjük, melyet később havonta, egész a nyár közepéig megismételhetünk. A hajtató berendezések jobb kihasználása érdekében a főnövény előtt hasznosíthatjuk vele a területet.
Vetésidő palántának: január első fele-február második feléig
Vetés szabadföldbe: március második fele-július első feléig
Térállás: 30*30 cm
Betakarítás ideje szabadföldön: május második fele-október első fele
Ismerősnek ajánlom 
Oldal kinyomtatása