A Vorgebirgstrauben (Előhegyi fürtös) uborka bio vetőmag termése bevált, hagyományos bőtermő berakóuborka fajta. Nagyon sok apró termést hoz, melyeket ne hagyjunk túlérni, zsengén szedjük le!
Támrendszeren érdemes termeszteni, mert bár jó ellenállóképességű fajta, de a földön sok talajlakó kártevő és kórokozó jelenthet problémát.
A Vorgebirgstrauben (Előhegyi fürtös) uborka bőtermő, középkorai, közepes tenyészidejű fajta. Nyár közepén érdemes újravetni belőle az őszi időszakra. Héja szemölcsös, szép, szabályos alakú, görbülésre nem hajlamos.
Fogyasztható nyersen, ha zsengén leszedjük és erős szivaccsal víz alatt megdörzsöljük, akkor nem kell hámozni. Ezeket a fajtákat elsősorban savanyításra nemesítették, viszont, zsengén, frissen, nyersen jobb az íze, mint a kígyóuborkáknak.
Modern genetikai vizsgálatok szerint Dél-Ázsiából, a Himalája déli lejtőiről származik, de már nagyon régen, az i. e. 10. évezredben is termesztették.
VORGEBIRGSTRAUBEN (ELŐHEGYI FÜRTÖS) UBORKA KÖRNYEZETI IGÉNYE:
A Vorgebirgstrauben (Előhegyi fürtös) uborka számára válasszunk napos, szélvédett helyet, mert melegigényes növény. 12-13 oC alatti éjszakai talajhőmérséklet már gyökérkárosodáshoz vezethet. A kígyó típusokat gyakran inkább fóliában, üvegházban termelik.
Talaja legyen szerves anyagban gazdag, jó vízgazdálkodású, semleges pH-jú. A komposztban gazdag talaj elégíti ki legjobban igényeit. Használhatunk érett istállótrágyát is a talaj szerves anyaggal történő dúsításához. A szerves trágyázást ősszel kell megejteni!
A Vorgebirgstrauben (Előhegyi fürtös) uborka meghálálja, ha talaja mulcsozva van, hiszen ezzel gátat szabunk a betegségek terjedésének, amelyek kórokozói a csupasz talajjal érintkező leveleken keresztül fertőznek. Csökkentjük a gyomosodás veszélyét is.
Az uborka víz és páraigényes. Termésérése folyamán sok vízre van szüksége. Öntözését kis vízadagokban többször végezzük, vagy alkalmazzunk csepegtető öntözést.
A VORGEBIRGSTRAUBEN (ELŐHEGYI FÜRTÖS) UBORKA FELHASZNÁLÁSA:
A Vorgebirgstrauben (Előhegyi fürtös) uborka lédús és sok ásványi anyagot (főként káliumot, foszfort, nátriumot, magnéziumot és vasat) és vitamint tartalmaz (a B-csoport összes vitaminját, C-vitamint [8 mg 100 g-ban], némi A-elővitamint és E-vitamint). Rostjai könnyebben emészthetők, ha fogyasztás előtt kissé lesózzuk, vagy egyszerűen alaposan megrágjuk.
Az éhgyomorra fogyasztott uborkalének tisztító és étvágyjavító hatása van. A bőrgyógyászatban puhításra használják (maszk vagy lemosó formájában), így segít a pirosodás, a viszketés és a hámlás gyógyulásában. Fajtától függően az uborka több vagy kevesebb keserű aromás anyagot tartalmaz (amely a szárhoz közeli részben koncentrálódik). A fajtaválogatás során a cél a nem keserű, finom, gyenge és ropogós húsú, kevés magot tartalmazó uborkák termesztése.
Táplálkozási értékét azzal növeli, hogy kedvező hatású a gyomor működésére, nagy káliumtartalma vízhajtó hatású.
Vetés szabadföldbe: május második fele-május végéig
Térállás: szabadföldön 100*40 cm, fóliában 100*80 cm
Betakarítás ideje szabadföldön: július második fele-augusztus végéig
Ismerősnek ajánlom 
Oldal kinyomtatása